Csíkszereda

Taplocai borvíz, Nagyparki b., Zsögödi b., Szeredai f., Hargita f.,

A Csicsói-Hargita lapos gerince alatt, 1300-1400 m magasan fekszik a mofettájáról és borvizéről híres Csicsói-Büdös vagy Hargitafürdő. A fürdőtelep közigazgatásilag Csíkszeredához tartozik. A Csicsói-Hargita déli, Bélhavasnak is nevezett csúcsa alatt, a csicsóiak által Omláka rete néven emlegetett, mállott, kaolinosodott rétegekben kialakult völgykatlanban törnek elő Hargitafürdő szénsavas forrásai és száraz gázömlései. Az 1800as években Orbán Balázs szerint a legismertebb, legnevezetesebb borvíz a Béta főnél való volt, „mely annyira erős, hogy egy pohárral egyhuzamban meginni nem lehet, a palackokat, sőt még földkorsókat is, ha bedugják szélyel löki; közhiedelem szerint ez ásványos víz még a nagyhírű borszékinél is erőssebb, főhatása a  roppant étvågy gerjesztésében jeleskedik") Még említi az Omladványos-forrást, amely a köngödör szomszédságában van. Ezek a borvízforrás nevek ma már nem léteznek. A Hargitafürdő hidrotermális, kaolinos zónájában eredő Borvíz-patak völgyében ismert, erősen elhanyagolt Apafivagy Vallató fürdő és Lobogófürdő medencéjét 2007-2008ban újították fel. A betongyűrűbe foglalt Vallató-fürdő forrásának a hőmérséklete 3 °C (levegő 9 "C), méltán nevezik vallatónak. Azt is bevallja az ember, amit nem tett meg, ha beül a medence vizébe. A Vallató vagy Fő borvíz forrásának a vize magnéziumkálcium-hidrogénkarbonátos, de magas a szulfáttartalma is (16,6 e %). Ásványisó-tartalma nagyon alacsony, 177,1 mg/l. Szénsav-tartalma 1144 mg/l Büdösgödörtől északra kialkított fürdőmedence vízét a felszálló széndioxid buborékok állandó mozgásban tartják, ezért nevezik Lobogónak. Reumatikus bántalmakra ajánlják a vizét. A Vallattól északra van a felújított, forrásházzal ellátott Szemvíz. A Szemvíz-forrás vegyi jellege kálcium-magnézium-hidrogénkarbonát-szulfátos. A borvízforrás vas-tartalma 15 mg/l, aluminium-tartalma 796,95 mg/l, széndioxid-tartalma pedig 1540 mg/l. Ettől a forrástól északra a Melegfürdő épülete mellett volt a Mária-Magdolna-forrás, amely a kádasfürdőhöz szükséges borvizet biztosította. A forrás elapadt, a fürdő épületét lebontották. A Borvíz-patak fejében kialakult kisméretű tőzeges borvízláp felső peremén tört fel a faküpübe foglalt Csipike borvízforrás kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos vize. E fölött, az út kanyarjában két borvízforrás apadt el, a Farkaskútja és az Útmelletti. Vizük nem volt vegyelemezve A láp alsó részén, a patak mellett van a Pataki-, Koponyavagy Nyíllaki borvíz forrása. A fürdőhely egyik leghideg forrása a Koponya, 5 °C (levegő 17 °C). A forrás víze kálcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú. A fürdőtelep felett emelkedik a Kossuth szikla. 1891-ben a fürdő vendégeitől kapta nevét. Azóta minden évben Lajos napján nagy ünnepséget rendeznek a sziklánál. A Hargitafürdő délkeleti részén emelkedő Borhegyes alatt, a Tolvajos patakban volt a Régi borvíz, amelyet a kaolibánya meddőhányója takart be. Hargitafürdőn a vulkáni utóműködések közül a büdösgödrök vagy mofetták legkedveltebbek. A kétgödrös, felújítás előtt álló mofetta gázösszetételét Vasselli et al. (2002) után közöljük: CO2-98,79%, N20,975%, CH40,1073%, Ar 0,0191%, H2S < 50 ppm, He-0,83 ppm, H2 -0,06 ppm, CO< 0,01 ppm.

Csíkszeredát Hargıtafürdőről, a Tolvajos-tetőn keresztül, az ország leghosszabb, 25 km-es Hargita utcáján érhetjük el. A több község Taploca, Csíksomlyó, Csobotfalva, Várdotfalva, Csütörtökfalva, Mártonfalva, Zsögöd összeolvadásából kialakult város nevezetes épületcí közé tartozik a Mikó Ferenc által építtetett várkastély, a Vármegye háza, a csíksomlyói kegytemplom, a Kis-Somlyó hegyén álló kápolnák. Évenként kétszer, a pünkösdi és a Kisasszony napi búcsúk alkalmával több százezren gyűlnek össze a Nagysomlyó lábánál. A világ minden pontjáról ide érkező zarándokok a csodatevő Szűz Máriához imádkoznak. Az évszázadok során a csíksomlyói ferences kolostor Csik egyházi és művelődési központjaként működött. A borvízvilág itt is követ, írja Bányai: a templom alatti rét végig, Csíkszereda felé le a Borlokán vagy a gimnázium felé, tele van jóízű forrásokkal. Hires, nevezetes a nagy köpübe foglalt Somlyói borviz, amelyet korsókban szállítanak be az előfizető meg rendelőknek minden reggel a házhoz. Alatta egy deszkabodés borvizes medence is van, a Barátok feredeje. A vulkanikus eredetű Kis-Somlyó lábánál feltörő Lobogó vagy Mária-forráshoz 1839-ben, a csíkszentkirályi Szabó Dávid faragott köküpüt és vállut, amin a következő chronostichon és vers volt olvasható, amit Vitos Mózes jegyzett le:

Rég fa Valék. DarVas Venanca Változtata kővé. Mår Vigan Lobogok, hogy kiki Vógygyal. Igyék! Szomjasmerits, vagyigyůl,imjóésfrissvagyokittis. A barmok s madarak szomjukat üzik el itt." Vitos Mózes írja. De hát mi mostohák által tarisnyázott szegény árva tanulók reggelin és négy órakor bicskahegyen belemártott száraz fekete czipónkat és kenyerünket hányszor üttettük el e drága forrás vízével?"

A 14 °C hőmérsékletű borvízforrás nátrium-hidrogénkarbonátos típusú. A vizét a két világháború között és az azt követő évtizedekben előbb Bíró Péterék, majd a Kelemen család szállította hatszáz madarasi cserépkorsóban, két szekérrel Csíkszeredába és a környező falvakba, így Csíkszépvízre, Csíkcsicsóba és Madéfalvára. A forrástól délre található Barátok feredejét a 2006-os Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka során felújították. A szép kivitelezésű, hatszögű, fából készült medence helyén korábban egy 5x8 méteres medence állt, szintén fából, amelyet az 1990-es évek elején tömtek be. A fürdő mellett látványos zarándokkert is épült. A Nagy-Somlyó lábánál, Fitód felé lefutó Borloka võlgyében is több elhanyagolt borvízforrás található Régebb a Papkertjebeli borvíz volt ismertebb. A Borloka és Szék útja között húzódó Székedkert nevű határrészen, amelynek nagy részét újabban beépítették, volt egy ásványvízforrás, amely rosszul lévén „conserválva" gyakran édesvízzel keveredett, de azért az alszegiek és taplocaiak használták. Ezt a forrást Sükedivagy Székedkerti borvíznek is nevezték. A szájhagyomány szerint a Székedkertben zsidó vállalkozók fürdőt akartak építeni, de a rossz forrásfoglalassal tönkretették a telepet, így használhatatlanná vált a forrás.

A Nagy-Somlyó északkeleti völgyében, a néphagyományait művelő Csobotfalva vagy Agyagfalva határában több ismert borvízforrás tör fel. Az 1860-as években a csíksomlyói „tanuló-ifjúság” ide járt majálisolni. A Somlyó-patak jobb oldali, Középbükk völgyé ben 2005-ben Kalákában felújították a Kerekegeri vagy Középbükki régi fürdőt. A fürdőmedence enyhén szénsavas vize kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, keveredik a talajvízzel. A Kerekeger-fürdőtől nyugatra, a patak jobb partján két faküpübe foglalt kálcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú forrás, a Szájvani vagy Erdőszádi vagy Lucsalji és a Koszáé nevezetű borvízforrás van használatban. Az előbb említett forrásoktól délre, a két patak összefolyásától felfelé törnek fel az Alsóés Felsőbelmezei borvizek Az Alsóbelmezei forrást még Kálnokivagy Fingos borvízként is emlegetik. A Kalákában Az Alsóbelalui hidrogénkarbonátos Fingos-forrás viene deserta nép gyakran hajtogatja, hogy ennek fogyasztása után a „gusa oda leve". A betonküpübe foglalt forrásnak a vize a bort is felfőzi". Össz ásványisó-tartalma 3500 mg/l, széndioxid-tartalma pedig 2288 mg/l. Ettől a forrástól felfelé, mintegy 150 m-re a Somlyópataka jobb partján van a Felső-Belmező két forrása, a Csorba Veróé és a Hortyél A Felsőbelmezei forrás vízének vegyi jellege kálcium-nátrium-hidrogénkarbonátos. Ás ványisó-tartalma magasabb, mint az alsó forrásé, 3771 mg/l. A Fingos borvíztől keletre húzódó kaszálón két kishozamú forrás tör elő az agyagos talajból, a Borsóbérci és a Ballamátyásé kútja. A Ballamátyásé kútján belül, a patak jobb partján, a vizes ártéren van a Boldogasszony-borvize. Csíkszereda északi településén, Taplocán, a vasúti átjáró felé vezető út bal oldalán van a FH5-ös hidrogeológiai fúrás A Középesíki-medence üledékes rétegeibe lemélyített ártési kútből 17.7 °C hőmérsékletű nátrium-kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szénsavas víz tör fel A település Olton túli, erdőalji határában emelkedik a Vasfúvódomb, amelyen Csíba nemrég felszentelt temploma is épült. A Hargitára vezető út mellett hoszszan elnyúló lávanyelvre települt forráskúpot a langyos borvizekből kicsapódott opál és limonit tömbjei teszik egyedivé. A növényi lenyomatokat tartalmazó geyzerit tömbök mellett előforduló barnavasére telepet korábban kitermelték. Ezt bizonyítja a domb keleti részén a korai vasművességre utaló salak, vagy népiesen „vasszar" előfordulása.

A Csíki-medence borvízforrásai körül gyakoriak a limonit feldolgozására utaló nyomok. Kezdetleges vasolvasztók, vasfúvók működtek Csíkmadaras, Csíkszenttamás, Csíktaploca, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíklázárfalva, Csíkverebes határában. Csíkszeredában több geológiai kutatófúrást telepítettek az Olt jobb oldalára, a Csíba és a Szeredai-fürdő közötti szakaszra. Az F10002 fúrás 17,5 °C magnézium-kálciumhidrogénkarbonátos vizet tárt fel. Ennek a kútnak a hozama elérte a 20 l/s mennyiséget. Hajdani melegvizes források létére utal a fúrás által feltárt diatomit rétegsor is, amely a meleg vízet kedvelő kovamoszatok vázából rakódott le. Hasonló az Erdőfulén feltárt diatomit telephez. Az erdőalji fúrások alacsony, 440-790 mg/l széndioxid-tartalmúak. Régi katonai térképeken, a szeredai Olt-híd mellett fel van töntetve egy borvízforrás, amely a második világháború végén, a híd felrobbantásakor apadt el. A Szeredai-fürdő, amelyet, a hagyomány szerint az Apaffyak és Rákócziak is látogattak, a Borhegyes dombja alatt, az Olt jobb partján fekszik. Az 1800-as években a telepen hat borvízforrás volt használatban, amelyek hozama olyan nagy, hogy Orbán Balázs szerint egy „kétkövü malmot könnyen elhajtana". Hellwig G. János csíkszeredai pékmesterről Hellwig-fürdőnek nevezték el. Első feleségéről, Katalinról nevezték el a faragott kőfoglalatú, mára már elapadt forrást Katalin-forrásnak, a fürdőt pedig Katalin-fürdőnek. Az államosításig a borvízfürdő a szeredai társasági élet központja volt, térzenével, lepényevéssel, rúdmászással.

Napjainkban, a romos állapotba került Szeredai-fürdő nem működik korábban a vízellátását az F325B fúrás biztosította. Ennek a kútnak a vizét palackozza a 2005 tavasza óta, a Szeredai fürdő szomszédságában felépült Mineral Quantum cég üzeme. A szeredai borvíz „Hargita forrás néven, műanyag palackban kerül forgalomba. 

A palackozó udvarán a 2000-es évek elején a Geolex kutató vállalat újabb kitermelésre alkalmas hidrogeológiai fúrást mélyített le. A fürdő mellett létesített palackozóüzem előtti téren szép kivitelezésű ivókutat képeztek ki. Jelenleg a használatban levő kutakból nátrium-kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos vizet termelnek ki. Az ásványvíz sótartalma alacsony, hőmérséklete 20,6 °C. Csíkszereda nyugati, ipari övezetében, a fürdőtől északkeletre, az Olt teraszára telepített 2000 m mély geotermikus fúrás a fiatal medenceüledéket átvágva, a medence talapzatát képező krétakori flís rétegekben állt meg. A több mint 100 °C talphőmérsékletű mélyfúrás érdemleges víztárolót nem tárt fel. Az ásványvízpalackozóval szemben, az Olt baloldali tőzeges árterén levő fúrásból 19 °C hőmérsékletű, langyos, 880 mg/l széndioxid-tartalmů, nagy hozamů (10-15 l/s) bor viz tör fel, amely a város központjában levő Hamerock strandot látja el vízzel. A víz tipusa kálcium-magnézium-nátrium-hidrogénkarbonátos. Hajdanában a város terüle tén több borvízforrás volt. Így a Néptanácsudvarban és az apaistálló melletti fürt kútak amelyek nátrium-kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szénsavas (1278-928 mg/l) vizet hortak a felszínre. Az Óvoda előtt és a hajdani Szív utca végében, a Nagyrétben is tört fel borvízforrás. A Tulipán Áruház alapozásakor is megjelent a borviz. Csak a város peremén maradtak meg források, mert a megveszékhelyet behálózó csatornarendszerek lecsökkentették a szénsavas talajvízszintet, így csak fúrással tárható fel a nagyobb mélységben található ásványvízkészlet. Megérdemelne a város egy szép kivitelezésű borvizkutat.

Zsögödfürdő gazdag borvizekben. Az Olt Zsögődi-szorosát és a Három-Somlyó vulkánok peremét átjáró tổ résvonalak mentén, a magmás eredetű andezitek repedéseiből nagy hozamú ártézi források törnek fel. Zsögöd régi Faluvégi, Bikavér, Nádi, Petrei, Körösszegi, Feneketlentó, Szokolai vagy Piesaborvíz, Malomhágó alatti fúrás-borvizforrásai már elapadtak, nevük is feledésbe merült. Zsögödfürdő az Olt jobb partján fekszik, forrásainak vízét Molnár János már 1873-ban vegyelemezte. A régi mögödfürdői fürdőkalauzokat lapozva a következő források leírására bukkanunk: István-forrás, Rezső-fürdő, Anna-forrás, Rózsa-forrás, Szentvér.

Vitos Mózes írja, hogy a Vérkápolna melletti Szentvér-forrás vizét ”Borszék feltalálása előtt igen sokan fürdésre hordták szét és ott helyben is majd természetes állapotban, majd melegítve, csodás eredménnyel használták.”

A Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat 1981-ben, Zsögödfürdőn lemélyített 100 méteres kutatófúrása nyomán 19 °C hőmérsékletű, nátrium-kalcium-magnézium- hidrogénkarbonátos ártézi víz tört fel. A 60 l/s hozamú kútból nagy mennyiségű szabad széndioxid kerül felszínre, amelyet a Melegfürdő mellett kialakított mofettában használnak fel. A fedett medencével és kádas fürdővel rendelkező kezelőközponton kívül, a fürdőtelep déli részén található egy régi, kétmedencés szabadtéri fürdő, amelynek fenékforrásai a betonon keresztül is feltörtek. A sétány alatt, az Olt holtárkában 50 cm átmérőjű betongyűrűbe foglalva 13,2 °C hőmérsékletű, 2551 mg/l összmineralizációjú, nátrium- magnézium-
kálcium-hidrogénkarbonátos borvíz tör elő.

Az ártézi kút mellett volt a hidegfürdő, vagy Zubogó medencéje. A fürdő vize, a magnézium-nátrium-kálcium-hidrogénkarbonátos vizek csoportjába tartozott. A deszkakabinokkal övezett hangulatos medencét betemették. 1995-ben kezdetét veszi a zsögödi ártézi kút vizének a palackozása. A Perrier Vittel Romania által felépített modern palackozóüzem AnaVie néven forgalmazta a zsögödi borvizet. A nagyhozamú fúrás mellé 2008 őszén a SNAM rövid hidrogeológiai fúrást hajtott ki. Újabban a Romaqua Group tervezi a zsögödi borvíz palackozását. A Zsögöd keleti, Szentlélek felőli határán lejövő Nagyrét-patak mellett két forrás is található. A Suta vulkáni kúpja mögött található Kőbányai borvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú.