Csíkszentsimon

Csatószegi borvíz, Borréti borvíz

 

A “sárba heverő Szentsimon" községet nagy kiterjedésű vizes élőhelyek övezik. Ennek köszönhetően, a térség egyik legnagyobb fehér gólya populációja él ítt. A tőzeglápos ártéren gyakoriak a borvizes feltörések. Az Olt menti törésvonal-rendszerhez kapcsolódnak a Csíkszentsimon délnyugati részén található források: a Borréti borvíz, a Hevederfenyei- és az ettől nyugatabbra levő Lucsi- vagy Béhszéki-borvízforrás.

A Borréti borvíz az Olt bal parti gátjától mintegy 10 méterre van, korhadó deszkafoglalatban. Az elhanyagolt borvízforrás kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú. Összes ásványisó-tartalma 1733 mg/l. Széndioxid- tartalma alacsony, 616 mg/l. A Borréti-forrástól délre a vasúti híd lábánál, az Olt jobb oldalán feltörő szénsavas ásványvíz is hasonló az előbbihez, kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos.

A folyó jobb oldalán, az első teraszszínt alatt van az 50 cm átmérőjű betonküpübe foglalt Hevederfenyei-forrás. Tőle nyugatra, a mezőben 1x1 m betonfoglalatban tör elő a Lucsi- vagy Béhszéki borvízforrás. Mindkét forrás vize azonos típusú, kevert, nátrium-magnézium-kálcium- hidrogénkarbonátos-kloridos. A medence talapzatát alkotó flis rétegekből származó nátrium-kloridos víz keveredik a kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos talajvízzel.

Akárcsak Csíkszentkirály és Csíkszentimre esetében, Csíkszentsimon nyugati határa is, a Kakukk-hegy kráterét lecsapoló Aszó-patak forrásvidéke tele van széndioxidos gázömlékekkel és borvízforrásokkal. Az utóvulkáni működések hatására a kráter központi részén vulkání kőzetek erősen mállottak, „szép fehér porcelánfölddé" alakultak át. Régen a székelyföldi fazekasok használták fehér mázként. Ma is láthatók a régi kaolinbányák felszíni gödrei. A borvízforrások egyik csoportja az Aszó-patak északi, Nagy-pataki ágában, a másik a déli, Bányapatak völgyében jelenik meg.

A Nagy-patak völgyében, a patak bal oldalán van a kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos-szulfátos Fehérföldi borvízforrás. Régen itt fürdőmedence is volt. Az alacsony, 9 °C hőmérsékletű Aladári-fürdő vízét felhevített kövekkel tették elviselhetőbbé. A Nagy-patak jobb oldalában, a kráterfal aljá- ból tör elő az Aladári borvíz vagy - Vitos szerint - a Nagypataki-lyuk kálcium-nátrium- magnézium-hidrogénkarbonátos típusú vize. Ásványisó-tartalmuk alacsony, alig éri el a 400 mg/l értéket, széndioxid-tartalmuk 1540 mg/l és 2068 mg/l. Bányapatakban három forrás vize volt vegyelemezve. A hajdani aranybányáiról nevezetes völgy bal oldalán a Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat tárója előtt feltörő Bányapatak borvízforrás vasas vize, kálcium-hidrogénkarbonát-szulfát típusú. Ettől felfele, a híd melletti forrás már nátrium-kálcium-hidrogénkarbonátos-kloridos. A Felső Bányapataki forrás mállott kaolinosodott andezitből tör elő. Vize nátrium-kálcium-hidrogénkarbonátos. A Bányapataki borvizek ásványisó-tartalma alacsony, de széndioxid-tartalmuk magas, 1540-1848 mg/l közötti értéket mutat. A kráter déli lejtőjén, Bányapatak jobb oldali részén húzódó Cifrabükk nevű erdős területen van a Cifrabükki borvízforrás, amelynek vize nincs vegyelemezve. A két patak között húzódó gerincen Sapkatető alatt van a romos, Szentsimoni büdösgödör. A gerendával kirakott mofettában vékony, sárga terméskénréteg csapódott ki, ami bizonyítja a kénhidrogén gáz jelenlétét a széndioxid mellett. A mofettától délnyugatra húzódó mállott zónában, az erdei utat kisérő vízvágásban szép hegyi- vagy kvarckristályokat lehet gyűjteni.

 

A Fiság tövén fekvő Csatószeg közigazgatásilag Csíkszentsimonhoz tartozik. Nevezetéssegei: a gótikus templom, az abban fellelhető szentségtartó fülke, a keresztelőkút, a szárnyasoltár és az andezitből faragott díszes sírkövek. Már az 1800- as évek közepén említik a határában levő Tormási és Veressi borvizeket. Borvízforrásai közül az Olt a bal oldali árterén levő Tormási borvíz elapadt. Az ártéren és a falu központjában az 1950-70-es években az IFAA és ISLGC fúróvállalat több hidrogeológiai fúrást hajtott ki, amelyek közül napjainkban csak a nagy arzéntartalmú Csatószegi vagy Nyomási borvízként is ismert ártézi kút működik. A mellette levő telken az 1970-es években kádas melegfürdőt építettek. A nagy vastartalmú kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos forrás összmineralizációja 3495 mg/l. A víz hőmérséklete 11,9 °C, széndioxid-tartalma 1584 mg/l. A település déli részén, a Görgősön, az ISLGC F5, 61 m mély kútjának alacsony széndioxid-tartalmú vize (509 mg/l) szintén kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos.

A  Csatószegi  borvíz hidrogeológiai fúrás következtében létrejött ártézi kút, a település központjában, a Nyomás falurészen található.

Csatószeg határaiban feltörő borvizeket már az 1800-az évektől említik írásos források. Az írásokban szereplő Tormási borvíz, mely az Olt bal oldali árterén tört fel, mára már elapadt. A település keleti részén a Fiság- és mellékvölgyében található Veressi borvizeket ma is használják a helybeliek. A fél km hosszúságú szakaszon feltörő források az Alsó- és Felső Veressi borvíz és a Sölön Feredője kalcium-hidrogénkarbonátos típusú, magas vastartalommal rendelkező ásványvizek. A szájhagyomány szerint az utóbbi forrás vizét a helybeliek különféle
betegségek kezelésére használták és egy medencét is építettek a forrásra. 1950 és 1970 között több hidrogeológiai fúrást végeztek a térségben, melynek következtében több forrás bukkant a felszínre  Csatószeg  területén. A település központjában levő, napjainkban  Csatószegi  vagy Nyomási borvíz néven ismert kútat 1959-ben fúrták. A forrást a környék egyik legjobb borvizeként ismerik és használják nemcsak a helyiek, de a környék lakói is.

Az 1970-es évek elején a Csatószegi borvizzel szomszédos telken a helyiek egy 6 káddal működő melegfürdőt létesítettek, melyet főleg a falu lakói használtak reumás panaszok kezelésére. A fürdő sajnos csak egy évtizedig üzemelt, az épület ma lerobbant állapotban található, kihasználatlanul áll.

Jellegzetessége
A Csatószegi borvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú ásványvíz.

Gyógyhatása
A csatószegi borvizeket főleg asztali vizként használják, de régen kezeltek vele reumatikus panaszokat.