Csíkszentmárton

Édesbükke b., Poszogó fürdő, Málnási borvíz, Nyírpallagi b., Bodó Dávid borvíze, Csíkibora borvíz, Csekefalvi borvíz, Gémes kút, Gothárd borvíz, Rossz b., Orsovály borvíz

Csíkszentmárton - hajdani járásközpont - és a vele összeépült Csíkcsekefalva ásványvizei törmelékből kerülnek felszínre. Csíkszentmártontól keletre, a Rugát tetőn túl, a Csíki-havasok közé messze benyúló Úz völgyében van a ma már feledésbe tetőnt Kökerti büdösfürdő kénhidrogénes gyógyforrása. Az Orbán Balázs által feljegyzett monda a kőkerti Büdösvíz keletkezését egy rossz tündérrel hozza kapcsolatba, aki minden évben egy szép fiatal lányt rabolt el a Fekete-tengerről. Egyszer a hullámok legszebb lányát rbolta el, akibe tengeri nők királya is szerelmes volt. „Űzőbe is vette ez a birodalmának legszebb gyöngyét elrablott tündért, s éppen kőkertnél utolérvén, iszonyu vihar és zápor által lankasztott röptében, megragadta s e szavakkal: „Veszsz el büdös” egy roppant szikla alá sujtotta. A sziklát még most is mutatják, aljáról buzog fel egy nem legjobb illatú, de több betegségben hatályos ásványos viz, melyet Büdös sziknak neveznek, s mely a nőrabló tündér véréből fakadt volna fel." A Kőkertnek nevezett sziklaél képezi a Kistölgyesi szorosban Erdély és Moldva határát.

Vitos Mózes a Nagy Sándor birtokán 1895-ben felfedezett forrást tartja a legnevezetesebbnek Csíkszentmárton Úz völgye felőli kijáratánál. 1896-ban a tulajdonos egy „5-5 méternyi hosszú és széles, a férfiak és nők számára elkülönített medenczével, öltöző- és vetkőző szobákkal ellátott nyári fürdőtelepet rendezett be. Valószínű, hogy 1941-ben erre a fürdőre utal Bányai János geológus is, amikor az írja, hogy " az erdő alatt régen egy egyszerű fürdő is volt - Szent Annáról elnevezve - de ma csak a forrásai vannak meg". A múlt század elején ennek a forrásnak a vizét Szent Anna néven palackozták és forgalmazták. A Nagy Sándor féle borvíztől nyugatra a patak bal partján, a csűrők hátánál, betongyűrűbe foglalva látható a tiszta kálcium-hidrogénkarbonát típusú Málnási, Szoposé vagy Ráczoké néven emlegetett kút. A kevés vasat tartalmazó, 7-es pH értékű, 2222 mg/l ásványisó-tartalmú borvízforrás vizét gyomorfekély gyógyítására használják a helyiek.

A hajdani MTSZ istállók fölötti árok baloldalán, a mart alatt hatszögű cserefa keretbe foglalva tör elő a Bodó Dávid-borvize. A kevés ásványisót tartalmazó, 11 °C hőmérsékletű, vasas forrás kalcium-magnázium-hidrogénkarbonát típusú. Az utolsó házak után, az Üz völgyébe vezető út melletti oldalban van a Nyírpallagi borvíz. Ettől száz méterre keletre tör fel az igen kedvelt, felújított Csíkibora nevezetű forrás. A kis hozamú, nagy limonit forráskúpot kialakított borvízforrás vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A Nyirpallagi és Csíkibora forrásról írja Vitos Mózes: „mindkét borvíz jó és íható, de széthordva hamar elveszti az erejét". A Rugát-tető alatt a Nagyárnyék nevű helyen a szálban álló szürke homokkő rétegekből fakad a Sóskútforrás szénsavmentes nátrium-kloridos vize. A Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva között húzódó Patkósláb nevű mezőben van a hűléses megbetegedések ellen használt Posszogó gyógyforrás, amely jelenleg egy egyszerű fürdőmedencébe van foglalva. A csekefalvi részen a források a falu keleti részén törnek fel. Az utolsó házak szomszédságában van a kalcium-magnézium- hidrogénkarbonát típusú Csekefalvi borviz, amelynek széndioxid-tartalma 2112 mg/l Szintén borvizes a fesszegi Gémeskút vize is. A Csekefalvi-patak település feletti szakaszán, a jobb parton van az elmocsarasodott, foglalat nélküli Rosszborvíz, amelynek vize nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát-klorid ti pusú. Az alacsony (836 mg/1) széndioxid-tartalmú enyhén sós borvízforrás ásványisó-tartalma 2803 mg/l. A falu peremén a Tókertben van a faküpübe foglalt magas (6050 mg/l) s tartalmú Gothárd-borviz, amelyet Palacsintasütőnek is neveznek. A forrás vegyi összetétele - nátrium-hidrogénkarbonát-klorjd- is igazolja, miért használják a csekefalvi asszonyok a palacsinta kelesztéséhez ennek a borvíznek a vízét. A Palacsintasütő borvíztől délre lévő árokban tör fel a kálcium- magnézium-hidrogénkarbonátos Orsovály borvíz. Eltűnt borvizek között tartják számon a Véncserealji-borvizet, amelytől 100 lépésre” működött a Véncserealji vagy Kömény feredeje. A Csíkszentmárton észak-nyugati részén található kavicsbányában az 1980-as években lemélyített kutatófúrásból 14.5 °C hőmérsékletű kalcium-nátrium-magnézium- hidrogénkarbonát típusú borvíz tört fel nagy nyomással.

 

Az Alcsíki-medence északkeleti részén húzódó Físág-völgyének vagy Loknak is ne- vezett térségen kialakult településeket - Csíkbánkfalva-Csíkszentgyörgy-Menaságújfalu- Menaság-Pottyond - újabban Oldalcsíkként is emlegetik. Ezeknek a hagyományőrző településeknek a hegyes-völgyes határa tele van különbnél különb sós, kénhidrogénes és szénsavas ásványvízforrásokkal.