Csíkszentlélek

327-es fúrás, Fitódi borvíz, Puskaporos borvíz, Kőszegi forrás, Vargák b., Adorján b.,Erzsébet

A kelet-nyugat tájolású völgyben fekvő, több tízesből álló, középkori templomairól híres települések között Alsóboroszlóban van a Borvízkerti vagy Boroszlói borvíz. Régeb ben mindkét község lakói „nagy fekete korsókba hordták szét írja Vitos. Jelenleg a forrás betongyűrűbe van foglalva, széndioxid-tartalma 1452 mg/l. A forrás környékén a patakmederben erős széndioxid-feltörés figyelhető meg. Az ezzel a võlggyel párhuzamosan lefutó Fitód - Hosszúaszó-patak mentén több szénsavas ásványvízforrás tör elő. Ezek közül a legnevezetesebb a hosszúaszói forrás, amelynek vizét a XIX. század végén és a XX. század első évtizedeiben, egészen az 1930-as évekig Erzsébet-forrás néven forgal- mazták, először cserépkorsóba töltve, később üvegbe palackozva. A betongyűrűbe foglalt szénsavas forrás nátrium-kálcium-hidrogénkarbonátos típusú vizét jó étvágygerjesz- tőnek tartották, és vesebántalmak ellen is sikerrel használták. Hosszúaszó alatt, a Puskaporos borvíz mellett állt hajdanában a Kőszegi borvízfürdő. A Xántusz-kápolnáról híres völgyben az elmúlt évben több borvízforrást foglaltak újra a csíkszeredai fiatal környezetvédők (Puskaporos, Vargák, Adorján).

 

Fitód keleti részén van a Fitódi borvíz. Vize az agyagtól enyhén zavaros, opálos színű és kálcium-hidrogénkarbonátos. A település nyugati részén a Szentlélek felé vezető út mellett levő ásott kút és a Csíksomlyó lábánál fakadó természetes borvízforrás vegyi jellege magnézium-kálcium-hidrogénkarbonátos. Az út és a patak között lemélyített F 327 számú IPEGH fúrás magnézium-kálcium-hidrogénkarbonátos, 15 °C hőmérsékletű szénsavas vizet tárt fel. A szentléleki-fitódi szénsavas vizek víztároló rétegei a kárpáti homokkő zóna meszesmárga, agyagpala és homokkő rétegeiben alakultak ki.

 

A Középcsíki-medence keleti peremét határoló észak-dél irányú törésvonal mentén több kishozamú borvízforrás tör fel.