Csikszentimre

Bányapataki borvíz, Aranyliki b.

 

A Nagyos-pataka mellett kanyargó úton, a Lucs tőzeglápot érintve, ahol a pici nyír (Betula nana) él, érjük el a Csíkszentimrei-Büdös magaslati üdülőtelepet, ahol ”süllögve" tör fel a nagynyomású száraz széndioxid gáz. Ezért Csíkszentimre lakói a büdösí, bányapataki, vermedi büdösgödröket, mofettákat süllőgőnek nevezik. A fürdő területén három büdösgödör van. Két régi, a Rege-patak fejében a borvízforrás mellett, tőzeges talajba van ásva. Az Új mofetta, a hajdani külszíni higanybánya mellett van felépítve, ahová egy felhagyott bányajáratból, vascsövön érkezik a kevés kénhidrogéntartalmú széndi- oxid-gáz.

 

Borvízforrásból is kettő van. A foglalt, mofetta melletti Büdösi borvíz kálcium- magnézium-hidrogénkarbonátos. A forrás vízének hőmérséklete 6,2 °C (levegő 19 °C), összmineralizációja 1752 mg/l. A forrás mellett 2007-ben felújított, deszkapallóval ősszekötött mofetták mellett, kis, 1x1 méteres lábáztatót (fürdőmedencét) is kialakítottak a tőzeges talajba.

Az Alsó vagy Új mofettával szemben az út alatt van a deszkafoglalatú Szemvíz borvíz. A forrás vize opálos, mert kaolinos, mállott andezit kőzetek repedéseiből tör elő. A forrás timsótartalmú vize a kálcium-szulfát-hidrogénkarbonátos vízekhez tartozik. A régi higanybányák II. és III. tárójából kijövő szénsavas víz kálcium-magnézium- szulfátos illetve kálcium-magnézium-szulfátos-hidrogénkarbonátos típusú. A táró vízéből nagy mennyiségű vas csapódik ki, amely az andezit melanokrát ásványaiból és a pirit bomlásából származik. A fürdő alatt ritka növényeket rejtő borvizes tőzegláp alakult ki, amelyet természetvédelmi területté nyilvánítottak. Ha délre indulunk, akkor hamar elér- jük a Bakratás és Fekete-hegy között húzódó Bányapatak vulkáni utóműködésekben gazdag völgyét.

NYÍR KÚTJA – CSÍKSZETNTIMRE: A Nyír kútja pihenő (más néven Nyír kútja)
Csíkszentimre környékén található természeti pihenőhely.

Fekvése és megközelítése
A pihenőhely Csíkszentimrétől keletre található, mindössze néhány kilométerre a falutól.
Ez nem egy tipikus forgalmas turista-attrakció, hanem inkább egy csendes, természetközeli pihenő, ideális túrázóknak és kirándulóknak.

Természeti értékek
A pihenőhelyet egy kőkert jellegű mező jellemzi, szikladarabokkal, ami természetes, nyers megjelenést ad a helynek.
Található itt egy forrás – vagy kút – valamint egy itatóvályú is.
A környék nyugodt, erdőkkel és természetes élőhelyekkel övezett, így jó lehetőség megállni, pihenni, és élvezni a csendet.

Turisztikai jelentőség
A pihenőhely szerepel a turisztikai látnivalók között Csíkszentimrénél.
Nem nagy, monumentális látványosság, hanem inkább „rejtekhely”: alkalmas természetjárásra, geotrekkingre, és nyugodt megállásra a túrák során.
Az oldal, amely bemutatja a helyet (Rejtekhely.ro), navigációs lehetőséget is biztosít, tehát túrázók számára különösen hasznos.

Környezeti összefüggések
A régió erdős területeihez tartozik, ahol a helyi közbirtokosság jelentős erdő- és legelőterületekkel rendelkezik.
A természetvédelmi értékek miatt a térség vonzó a természetkedvelők számára, akik nemcsak tájat, hanem élőhelyeket is szeretnének felfedezni.

Élmény és hangulat
A Nyír kútja pihenő nyugalmat áraszt: kőformációk, természetes forrás, zöld tér – ez egy ideális hely arra, hogy egy túra során lelassulj, megpihenj, esetleg kikapcsolódj.
Látogatóinak jó esélye van arra, hogy elvonuljon a világ zajától, hallja a természet hangjait, és élvezze a természet adta egyszerű szépséget.

 

Bányapatak forrás

A csíkszentimrei Bányapatak feje az 1770-es években kiadott térképeken már fürdőhelyként van feltűntetve. A patak bal oldalán egy bányajárat is látható, ami a hajdani aranybányászatra utal. Ez a völgy, az erdőhatártól a forrásvidékig végig, tele van borvízforrásokkal, száraz vagy vizes süllőgőkkel és borvizes lápokkal. Számuk meghaladja a harmincat is. A szentimrei Domus Históriában írják, hogy „Bányapataka fejében, Fekete-hegy oldalában van egy gyógyforrás, melyet századok óta használtak a közel lakó hűlés- és más nyavalyákban szenvedők, kik közül sokan nyerték vissza egészségűket". Ma már híre sincs a Bányapataki-fürdőnek, a vad természet uralja a tájat, a forrá- sok is elhanyagoltak, kevés közülük, amelyet az erdőjáró emberek használnak. A völgyben hét borvízforrás vizét vegyelemezték. Ezekre a forrásokra is a nagy vastartalom a jellemző. A Hid melletti csorgós borvíz nátrium-kálcium-hidrogénkarbonátos-szulfátos, széndioxid-tartalma 1452 mg/l. Egy régi, beomlott bánya meddőhányójából kiszivárgó borvízforrás vasas, nátrium-kálcium-hidrogénkarbonátos.

Az Istompi borvíz, amelynek neve a régi érczúzó malmok nevét őrizte meg, nátrium-kálcium-hidrogénkarbonátos- szulfát típusú.

Az Aranyliki borvíz, amely az aranyért ásott tárna előtt tör fel, kõvel van kirakva. Víztípusa azonos a bányalikból kifolyó rendkívül vasas és savas forrás vizével, kálcium-nátrium-szulfát-hidrogénkarbonátos. A kezdetleges mofetta, süllögő mellett a patak bal martjában feltörő széndioxidos, kénhidrogénes borvízforrás vize vasas, kálcium-hidrogénkarbonátos-kloridos. A térség tele van apró fortyogókkal. Kéntejes vizüket bőrbetegségekre vagy szemvízként használják. Ásványisó-tartalmuk alig éri el a 200-400 mg/l értéket. Bányapatakot, vulkáni utóműködései miatt geológiai rezervátummá nyilvánították. Az Angyelika keleti lejtőjéről induló, Bányapatakkal párhuza mos lefutású Vermed-patak völgye is tele van posztvulkáni jelenségekkel. A Dél-Hargita Csíki-medence felőli lejtőjén kiépített erdőkitermelő úttól a Vermed-patak forrásvidékéig folyamatosan törnek fel a foglalatlan, vasas, szénsavas, szulfátos ásványvízforrások és gázömlések.

A Hétőlvesi-forrás vize az egyetlen elemzett, ez kálcium-nátrium- magnézium-hidrogénkarbonát típusú. A kezdetleges Vermedi 3x3x1 méteres Süllögő a patak jobb partján van. A medence tele van elpusztult madár és denevér tetemekkel. Régen itt is népi fürdő működött, a Vermedi-fürdő. Közelében egy vizes mofetta is található. A források környékén a tőzeglápokra jellemző növényzet, tőzegmohás foltok láthatók.

Vermed-patakán leereszkedve, Csíkszentimre Oltelve nevű részét érintjük. A Henter kúriáról, a XIV. századi freskóiról híres Szent Margit kápolnáról nevezetes település közvetlen közelében már kevesebb borvízforrás van, mint nyugati erdős, hegyes határában. A Felszeg nevű tízesben és annak nyugati részén két, elszennyeződött borvízforrás található. A Rege-pataki Fesszegi- borvízforrás és a Petresi borvíz. A Fesszegi borvíz a patak bal oldalán, 60 cm átmérőjű faküpübe van foglalva. A borvízforrás kálcium-magnézium- hidrogénkarbonátos. Hőmérséklete 11 °C, összmineralizációja 2912 mg/l, széndioxid-tartalma 1936 mg/l. A borvízforrás melletti ásott kút is borvizes. 2005-ben a település délkeleti részében, a Geolex által fúrt 200 m mély hidrogeológiai fúrásból enyhén szénsavas (487 mg/l), langyos, 16 °C hőmérsékletű, kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú ártézi víz tört fel. Ez az FH13 hidrogeológiai fúrás az Alcsíki-medencére jellemző homokos, agyagos, kavicsos, lignites üledéket vágott át. A fúrómintában, helyenként melegvizes tevékenységre utaló amorf opál bekérgeződések is megfigyelhetők.