Csíkszentgyörgy

Bálint Károly b.,  Sáskerti  b., Monyasdi b., Büdös gödör, Bodosdi b., Bikakerti b., Kőszéki, Likoszéki sósforrás, Vígaszó tövi büdös, Adorján fürdő, Csemetekerti b., Bákai büdös f., Katona 

 

A Fiság-patak mentén hosszan elnyúló Csíkszentgyörgy jobboldali peremén húzódó Monyasd-patak torkolatánál két borvízforrás tör fel, a Katalalji és a Monyasdi. A nagy vastartalmú (41,8-37,9 mg/l) borvízforrások vize kalcium-magnézium-hidrogénkabonát típusú. A katalalji borvíz összmineralizációja 2203 mg/l, a Monyasdi borvízé 2722 mg/l. A Monyasd alatti réten van az elmocsarasodott, elhanyagolt Sáskerti borvíz.

 

Csíkszentgyörgy egyetlen mofettája a Katalhomloki büdösgödör. A kis, földbe mélyített fedett, kezdetleges gázfürdőt a település lakói látogatják. A falu között a Fiság-patak bal partján, a mederben tör fel a Bálint Káruly féle borvíz. Nagyvíz esetén a forrást előnti a patak. A borvízforrás környékén a patak medrében széndioxid gázfeltörések figyel- hetők meg. A falu keleti határában emelkedő Harom-tető és Aratás-tető közé bevágódott Kerekmagyaró-patak völgyében két, a Bikakerti vagy Árnyéki és a Bodosdi kis hozamú, de nagy vastartalmú - 88 mg/l illetve 76,8mg/l borvízforrás van használatban. A völgy felső szakaszán feltörő Bodosdi borvízből mésztufa csapódik ki.

 

Csíkszentmárton és Bánkfalva között félúton, a Csíki-havasokba felnyúló patakvölgyben van a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos Édesbükke-borvize. A kővel kirakott forrás 1716 mg/l széndioxid-tartalmú vízének az ásványisó-tartalma alacsony, 3099 mg/l. A Csíkbánkfalva délkeleti részén lejövő völgyben egymás után törnek fel a Göncédi, a Kisvölgye és a Vágási borvízforrások. A betongyűrűbe foglalt Göncédi borvíz és a Kis-völgye borvízforrás vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát jellegű, a Vágási borvíz pedig tiszta kalcium-hidrogénkarbonátos. A források ásványisó-tartalma alacsony, de a vastartalmuk magas, 38-43 mg/l. Széndioxid-tartalmuk 1408 és 1672 mg/l között vál- takozik. A Göncédi borvizet 1853-ban már Benkő Károly is említette, és jó szemerősítő- nek tartotta.

 

Bánkfalva központjában emelkedik a környék egyik legszebb gótikus temploma, amelyet magas lőréses, bástyás fal övez. Innen kelet felé indulva a Szentegyházas-patak folyását követve érjük el a hegyek ölelésében fekvő Adorján-fürdőt. A több ágra szakadó völgyben több ásványvízforrás és mofetta ismert. A Kicsibükk- és Pincéd-patak közötti részen az agyagos mállott flis rétegekből törnek fel a kis hozamú Csemetekerti- és az Adorján-borvízforrások, amelyeknek vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A hajdani kádas fürdőt ellátó fával bélelt 1,5x1,5 m alapterületű borvizes medence okker színű vize kálcium-hidrogénkarbonátos. Hasonló a Büdösgödör vagy mofetta alatti üregben összegyült szénsavas víz vegyi jellege is. Legnagyobb ásványisó-tartalma az Adorján-forrásnak van, 2876 mg/l. Adorján-fürdőtől délre a Pincéd-patak jobb- oldalán tör fel a Katona borvíz, amelynek nagy vastartalmú (72,6 mg/l) vize nátrium- magnézium-hidrogénkarbonátos. Vermed-patak baloldalán van a Bákai borvíz kálcium -magnézium-hidrogénkabonát típusú forrása. Régen itt volt kiépítve a Bákai-fürdő és mellette a mofetta.

 

Az Adorján-fürdő alatt, a Szentegyházas patak baloldalán, az út mellett tör fel a Cserefaküpüs borvízforrás, amely kalcium-hidrogénkarbonátos vizének a vastartalma a 30 e%-ot is eléri.